A lányok bizonyították: első osztályú a csapatunk

2013. Mar. 10.

Pénteken bekövetkezett az, amiről titokban beszéltünk, számolgattunk, tervezgettünk: két fordulóval az alapszakasz vége előtt a Kohász Akadémia bebiztosította helyét a rájátszás középházában, így az 5-8. helyért küzdhet tovább. Nem üzenünk az év eleji fanyalgóknak, károgóknak, akik sokszor "méltatlanul bántalmazták a tűrő érdemet", hanem csendben köszönetet mondunk a csapat mellett mindvégig kitartó SZURKOLÓKNAK, akiknek szeretete, biztatása Debrecenben is rengeteg pluszt adott a játékosoknak. Hatalmas teljesítmény, szép volt, csajok!

DVSC-Fórum - D. Kohász KA 28:30 (14:18)

DKKA: Pisák - Gera(4), Sánta(2), Ferling(9), Takács D.(3), Takács F.(3), Berta(5)
cserék: Csapó, Gáspár(2), Rádl(2), Kővári

A mérkőzés előtt Bognár-Bódi Bernadett hiánya adott némi izgalmat a Debrecenbe is ellátogató hűséges szurkolóknak, hiszen mindenki tudta, hogy nem kellene Siófokra, vagy éppen az utolsó hazai, Kiskunhalas elleni összecsapásra hagyni a döntést a középházról. A Siófok Vác elleni szoros veresége ugyanis megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy egy debreceni siker esetén elejét vegyük a további, felesleges aggodalomnak.

Hát nem úgy indult... A 7. percben 5:1 az eredményjelzőn, Mátéfi Eszter időt kért, és próbálta rendezni a sorokat. A Loki hívek dörzsölték a tenyerüket, elmúlt az átok, gondolták. Aztán 180 fokos fordulat: egyenlítés, majd a vezetés megszerzése. Beindult a megtervezett gépezet, jól zárt a védelem, Spisák Reni parádézott, és ez meglátszott az eredményen is (11:13). A Debrecen nem tudott mit kezdeni a nyitott, agresszív védekezésünkkel, ráadásul büntetőt is hibáztak, miközben Ferling Dettiék könyörtelenül használták ki a helyzeteket. A szünetre megnyugtató előny itt.

A Debrecennek ezen az estén a félidők elejére jutottak a fellángolásai. Felzárkóztak egy gólra, és hosszú percekig harcoltak az egyenlítésért (23:24), de hol Berta Niki, hol Gera Szimonetta lendítette át csapatunkat a kritikus perceken, és szép lassan sikerült felőrölni a hazaiak ellenállását. Az utolsó 5 percben már csak a gólkülönbség volt a kérdés: lehetett volna 4, de ugyanannyit ér a 2. Hatalmas ünneplés kezdődött a lefújást követően, a "kemény mag" nőnapi rózsával kedveskedett a győzteseknek, de mindenki érezte, hogy az igazi ajándékot mi kaptuk: van egy csupa szív, lelkes, szeretni való csapatunk!