Vékony kerettel: egy oda, egy ide

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a felnőtt csapat nem mindennapi végjátékban hozta el a két pontot a fővárosi sereghajtó otthonából, ami így leírva persze kötelező feladatnak tűnik, de a helyszínen infarktus közeli állapotban szurkoló híveink a megmondhatói, hogy milyen izgalmakon keresztül vezetett az út a sikerig. Kétarcú félidők, rengeteg kiállítás és hétméteres a hazaiak javára, kihagyott és hárított büntető, hullámzó teljesítmények jellemezték a találkozót, amelyen az a csapatszellem kerekedett felül, ami az utóbbi hetekben egyre markánsabban rajzolódik ki a Kohász gárdájánál. Magasra tették a lányok a mércét önmaguknak, s ezt már a következő, Veszprém elleni rangadón újra át kell vinni. De erről később...
Az ifjúsági csapattól kimondatlanul elvártuk a győzelmet, legalábbis ezt jelezte előre a hétközi kupasiker. A kezdet is ezt igazolta, hiszen a Kaczor - Grosch V. (7), Iván E. (3), Szabó J. (6), Orbán Zs. (2) Kemény D. (6), Tolvaj-Sebestyén R. összeállítású kezdőcsapat a megbeszélt taktika szerint hatékony támadójátékkal lépett fel, és fokozatosan növelte előnyét. Bár a védekezésen látszott, hogy ezen a napon nem igazán acélos, és sok gólos találkozóra van kilátás, de remélhettük, hogy mindig sikerül gólra góllal válaszolni. Aztán a 15. perctől régen látott rövidzárlat lépett fel a lányoknál. Sikerült az előnyből hat gólos hátrányt összehozni, hitehagyottan, erőtlenül, igazi vezér nélkül kóválygott az együttes a pályán, elemi hibák sorát bemutatva. A szünetben Rapatyi Tamás edző fejmosása annyit segített, hogy a csatába küldött játékosok: Deák E., Egervári P., Udvardi L., Klujber K. (2), Berta B. (2), Meskál K., Moutsogianni T. (1), Bab Á., Fehér N.(3) tartani tudták a különbséget. Csapatunk veresége egy illúziótól fosztott meg bennünket: sokat kell még dolgozni azért, hogy valóban a legjobbak közé sorolhassuk magunkat.

Budapest SE - Dunaújvárosi Kohász KA (ifjúsági) 38:32

A junioroknál azon szoríthattunk, hogy az ismétlésre kényszerülő ifisták erőnléttel hogyan bírják majd a végjátékot. Sajnos a sérülések mellett amúgy is karcsú keretből a két kapus (Csapó K., Török D.) mellett Nagy N. (4), Palaics B., Gaják L. és Karsai P. kezdhette pihenten a találkozót, míg Kemény D. (6), Szabó J. (5), Iván E. (4) és Grosch V. (10) ezúttal is a kezdőcsapatban kapott helyet, akárcsak két órával korábban az ifjúságiaknál. Pályára léptek még: Orbán Zs. (2), Bab Á. (2), Berta B. (2), Moutsogianni T., Tolvaj-Sebestyén R. A taktika tehát roppant egyszerűen úgy nézett ki, hogy elhúzni amennyire lehet az első félidőben, aztán beosztani úgy az előnyt, hogy a végére is maradjon. Ez maradéktalanul bevált. Takácsné Gyöngyi néni jól keverte a lapokat, a koncentrált játéknak és a kapusok kiemelkedő teljesítményének köszönhetően a félidőre hét gólos plusszal érkező akadémisták jól sáfárkodtak az erejükkel, s bár a második félidő közepén erősebben kellett markolni a lelátó korlátját, volt erő egy kohászos hajrához, és sikerült három góllal behúzni a meccset. Kétarcú délután örömkönnyekkel és kérdőjelekkel...

Budapest SE - Dunaújvárosi Kohász KA (junior) 33:36