Željana Stojakkal beszélgettünk

- Mit kell tudniuk rólad a kézilabda szurkolóknak, kérlek mondj pár szót az eddigi karrieredről!

- Szülővárosomban kezdtem el játszani a HRK Izviđač Ljubuški csapatában. Amikor elvégeztem a középiskolát, ajánlatot kaptam Magyarországról, melyet gondolkodás nélkül elfogadtam. Kozármislenybe kerültem. Később a Győr ajánlott nekem szerződést és a fiatal projektjük keretében Mosonmagyaróvárra kerültem. Ezen kívül egy évet játszottam az Érd csapatában is, mielőtt Franciaországba szerződtem a Besançonhoz, ahol két évet játszottam. A nemzeti csapatban voltam már horvát válogatott kerettag is, például a Magyar válogatott ellen is játszottam.

- Miért választottad a DKKA-t?

- Ugye volt már tapasztalatom korábbról a magyar bajnoksággal kapcsolatban. Szerintem az egyik, ha nem a legerősebb liga Európában. Kifejezetten szimpatikus volt a DKKA érdeklődése, örültem neki, hogy visszatérhetek Magyarországra.

- Találkoztál itt ismerős arcokkal?

- Persze, akadtak ismerősök. Bouti Fruzsinával és Csapó Kyrával együtt játszottam Mosonmagyaróváron, de az ellenfeleket is jól ismerem. Ugye egy kapus esetén ez kifejezetten fontos. Szerencsére sok segítséget kaptam az első napokban tőlük is, megmutatták a várost, az éttermeket. Tulajdonképpen egy percig sem éreztem magam itt idegennek.

Željana Stojak számára akadtak ismerős arcok a csapatban (fotó: Nagy Gergő)

- Mik az első benyomásaid a csapatról?

- Idáig minden rendben, nem csak a csajok, hanem a csapat körül dolgozó emberek is nagyon kedvesek. Nagyon dolgos a csapat, ezt már két hét után is bizton állítom, de a java még csak most jön. Egy hétre áttesszük a székhelyünket Szekszárdra, ott folytatjuk a felkészülést, hogy szokjuk kicsit a környezetet. Bízom benne, hogy a sok munkának a szezonban is meglesz az eredménye.

- Mit gondolsz, mi kell ahhoz, hogy jó kézilabda kapussá váljon valaki?

- Először is hadd kezdjem azzal, hogy őrültnek kell lenned, ha beállsz egy kézilabda kapuba, haha! Komolyra fordítva, természetesen kell egy kicsi mindenből; tehetség, kemény munka, szerencse. De a legfontosabb a tiszta fej! Mentálisan kell, hogy ott légy egy-egy mérkőzésen. Illetve én még hozzátenném, az is nagyon sokat számít, hogy pozitív tudj maradni akkor is, ha valami nem úgy sikerül, ahogy eltervezed.

- Végül hadd kérdezzem meg, hogy megy a magyar nyelv?

- „Köszönöm, jól!“, de ha nem baj, azért inkább angolul válaszolnék. Természetesen felejtettem kicsit az elmúlt két év alatt, de próbálom gyakorolni a lányokkal, az alapszavakkal és pár kifejezéssel nincs gond, néha azonban nagyon vicces tud lenni, mikor keverednek a nyelvek és mondjuk angol vagy éppen horvát szavak keverednek abba, amit mondani szeretnék.