Heti apropó Horváth Tiborral

Névjegy
Születési idő:1976.01.27
Pályafutás (játékosként): Várpalotai Bányász, Győri ETO, Százhalombatta, Alba Régia Székesfehérvár
Pályafutás (edzőként): Dunaújváros Sport Iskola, Dunaferr SE férfi serdülő, FCK-FIF Koppenhága junior fiú, Podravka Vegeta női serdülő, Veszprém Barabás KC junior lány, Viborg HK junior fiú, Testnevelő Tanári Diploma
Beszélt nyelvek: angol, dán

- Milyen érzés volt visszatérni Dunaújvárosba? Mi volt az, amivel meg tudtak téged, titeket győzni, hogy érdemes ismét a Kohász csapatát választani?

- Nagyszerű érzés újra itt lenni, minden olyan, mintha 7 éve történne, amikor először érkeztem ide. A város, a csarnok és az hogy ennek a helynek van valami otthont jelképező ereje. Radulovics Bojana és Mátéfi Eszter meggyőzött minket arról, hogy a csapatnak és a Kézilabda Akadémiának komoly tervei vannak Dunaújvárosban. Nem titkolom, hogy voltak más ajánlataink is, de úgy döntöttünk szeretnénk megállapodni és ha egyszer ezt megtesszük akkor ez az a hely legyen ahonnan elindultunk.

- Mit tartasz edzői hitvallásodnak?
- Mindig csak a következő mérkőzésre gondolok, és bármit csinálunk az életben azt magas szinten csináljuk. Én edzői munkám során is elsősorban tanárnak és játékosnak érzem magam, ami azt jelenti, hogy a tanítás (pl. különböző technikai elemek, vagy taktikai variációk oktatása) mellett a játékosaimnak a mozgás szeretetére, a sportág iránti alázatra, a csapattársak, és az ellenfelek tiszteletére, valamint a becsületes játékra való nevelését tartom elsődleges feladatomnak. Úgy érzem, a lányokban ehhez jó partnereket találtam, akik mindent megtesznek azért, hogy a közös munka sikeres legyen. A folyamat elején járunk, de már látszanak a nehézségek, ugyanakkor a lehetőségek is.

- Edzőként dolgoztál külföldön is, milyen tapasztalatokkal gazdagodtál csapataidnál, s ezek közül mi az, amit magad is átvettél?
- Külföldön minden más, és folyamatosan megkérdőjelezed a helyed. Nagyon jól rákényszerít az önismeretre, az öndefinícióra egy idegen környezetben való helytállásra. Én így önmagamat találtam meg a kiutazás által, megtanultam a horvát teljes szív emberek edzésmódszereit, a dán kézilabda örökös mosolygását és talán strukturáltabbak, szervezettebbek, mint mi, náluk mindenki tudja mi pontosan a dolga. Elhiszik, ha jól kézilabdáznak, akkor mindenkit legyőznek. Ez a lényeg és ezt szeretném itthon is a fiatal játékosokkal elfogadtatni, hogy higgyenek magukban és küzdjenek teher nélkül, mert akkor nagyon sokra vihetik. Próbálkozok egy kevert edzésmódszerrel, de sok külföldi kolléga szerint a Magyar kézilabda az elsők között van a világon, tehát én csak egy-két dolgot változtatok és azt is óvatosan.

- Mire vagy a legbüszkébb edzőként?
- Ez egy érdekes kérdés, most lehetne sorolhatni sok eredményt, (pl.: dán junior bajnokság I. hely fiukkal, Cell-kupa felnőtt nők I. hely stb…) de én nem erre vagyok a legbüszkébb, hanem arra, hogy dolgozhattam kivételes tehetségekkel, elsősorban emberekkel-sportolókkal. Jó érzés, amikor a felnőtt dán férfi kézilabda válogatottból elsőként Niklas Landin, Casper Mortensen kijön és megölel, mivel dolgoztunk együtt és ezt ők nem felejtik el. Magyar játékosok is vannak: Takács Bianka, aki jelenleg a Veszprém Barabás KC beállósa. Én ezekre a dolgokra vagyok büszke, hogy lehetőségem van ilyen emberekkel dolgozni.

- A Kohász felnőtt csapatának másodedzőjeként mi a legfontosabb feladatod?
- Egy magyar csapat másodedzőjeként, segítőjeként fogok dolgozni – érdekes és nagy kihívás volt számomra, melyet átgondoltam és elfogadtam. Tanulni jöttem és segíteni a vezetőedző munkáját. Úgy érzem a tanuláshoz Mátéfi Eszter személye garancia.
Minden fontos dolgot megbeszélünk, edzések előtt és az edzések után. Legyen ez taktikai vagy módszertani, vagy videó elemzés. Nagyon összetett és érdekes munka. Nem lehet megfogalmazni mi a legfontosabb, mert itt ebben a helyzetben minden feladat fontos, amit a vezetőedző kiad és meg kell oldani, persze ezt mindig megbeszéljük.  

- A junior csapat vezetőedzőjeként milyen feladatokat, célokat tűztél ki magad, illetve a csapat elé?
- A junior csapatunk fiatalabb a jelenlegi junior korosztálynál két évvel. Ez a tény valahol nagyon jó, valahol pedig veszélyes. Jó azért, mert a jelenlegi csapat még bőven két évig együtt marad és a megkezdett munka lépésről-lépésre csak jobb és pontosabb lesz. Veszélyes is, mert vajon a lányok képesek lesznek-e elviselni a terheléseket, hogy idősebb játékosokkal versenyeznek, ütköznek? Teher alatt nő a pálma, ez itt és most nagyon találó lesz a junior csapatra. A csapat elé mindenképpen azt a célt tűztem ki, hogy végezzünk minél jobb helyen a bajnokságban. Célként magam elé azt, hogy adjunk minél több utánpótláskorú játékost a felnőtt csapat keretébe, mivel a junior korosztály egy fokmérő, egy kis lépcső a nagyokhoz.

- Mire lehet képes a felnőtt és a junior csapat a bajnokságban, illetve te mivel lennél elégedett?
- A felnőtt csapat nagyon sokra hivatott, személy szerint nem szeretek helyezésekről beszélni. Mi dolgozunk keményen és majd meglátjuk mi lesz. A felnőtt mezőny 3-9 helye nagyon nyitott. Mindenki erősített és komoly csapatokkal kell számolni a középmezőnyben. A junior csapatra is igaz ez a meglátásom.